Édeskömény

Tudtad-e, hogy a kaporral és a konyhaköménnyel is rokonságban álló édeskömény és az ánizs neve egy és ugyanaz Ázsia nagy részén? Hát azt, hogy nem is termését, hanem a magját szárítják? És azt, hogy a magja szárítás után is zöld marad? A szárított termés ragyogó zöld színe egyben a minőséget is garantálja. További érdekesség, hogy Olaszországban a virágpollent (angyalok fűszere) használják, a különleges fűszer főleg Dél-Olaszországban divatos. A gumós édeskömény gumóját zöldségként fogyasztják.

Édeskömény botanikája

Az ernyősök (Apiaceae) családjába tartozó közönséges édeskömény (Foeniculum vulgare) rendkívül alakgazdag faj. A Földközi tenger mellékén honos. A dél-európai konyha jellegzetes fűszernövénye. Több eltérő tulajdonságú változatát is termesztik. Hazánkban a gyakran elvadulva is előforduló közönséges édesköményen kívül a fagytűrő fűszer édesköményt termesztik (F. vulgare susp. Capillareum var. Vulgare).

Az egyiptomiak már fűszerként és gyógynövényként is alkalmazták. Állítólag a Maratoni csatát köménymezőn vívták.

A közönséges édeskömény több éves lágyszárú növény. Az egész növény ánizs illatú. Húsos, piszkosfehér gyökeréből ered 1,5-2 méter magasra növő szára, amelyen a kaporszerű levelek szórt állásúak, szárnyasan, többszörösen összetettek, finoman szeldeltek. Apró, sárga virágai jellegzetes kétszeresen összetett, lapos ernyőkben állnak. A belőlük fejlődő termés ikerkaszat, leggyakrabban zöldes, vagy barnás színű. A legtöbb termést az első és a második évben hozza a növény. Az első évben szeptember végén, október elején terem, a második évben augusztus második felében érnek be a termések. A gyógyhatású termés közismert fűszer.

Édeskömény termesztése

Mediterrán eredete utal meleg igényére. Hó nélküli teleken, különösen laza talajokon kifagyhat. Legelőnyösebb számára a szerves anyagban gazdag, vályogos kötöttségű talaj. Legerőteljesebben 15-16 fokon indul csírázásnak. Virágzásához és a termésérleléshez 20-22 fokra van szüksége. Vízigénye a virágzásig a legnagyobb, a mag érlelése idején alacsony. Tápanyagigényes. Más ernyősvirágzatúak után nem ajánlott vetni a közös károsítók miatt.

Magjait szabadföldbe vetjük kora tavasszal vagy késő ősszel, 2-3 cm mélyre és 40-50 cm sortávolságra, 2-3 cm tőtávolságra. Ősszel érdemesebb sűrűbben vetni, Négy-öt leveles korban ajánlott ritkítani a tőtávolságot 10-15 centiméteresre növelve.

Édeskömény termése

Termése a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szereplő drog. Fő hatóanyaga a termésben felhalmozódó 2-6% illóolaj, 18-20% fehérje és 12-18% zsírosolaj. Az illóolaj fő komponense az anetol, ezen kívül tartalmaz fenkont, metilkavitolt és terpenoidokat. Az egész zöld növényi rész tartalmaz, bár kisebb százalékban hasonló összetételű illóolajat, a gyökér illóolaj tartalma azonban eltérő, az illóolaj fő összetevője a dilapiol. Az illóolajat használja a kozmetikaipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar is. Pékáruk, likőrök, fagylaltok, húsok ízesítésére használják.

A középkorban a magvak forrázatát szembajok gyógyítására alkalmazták. Az édeskömény termését a modern gyógyászat is előszeretettel alkalmazza különösen szélhajtó és görcsoldó hatása miatt. Sok köptető, vesekőhajtó, epehajtó és tejelválasztást fokozó tea alkotórésze.

Fűszerként a kínai konyha egyik kedvence. Sok szaft és mártás fűszere. Nem önmagában, hanem más fűszerekkel együtt használják. A kínai ötfűszer keverék egyik jellegzetes alkotója. Igen kedvelt Bengáliában és Sri Lankán is. Sokszor használják pörkölve. Íze ilyenkor kevésbé édes, és a fűszerjelleg dominál. Őshazájában a provanszi fűszerkeverék alkotórésze, az olaszok oregánóval és kakukkfűvel együtt kedvelik. Főleg kolbászok és spagetti szószok fűszerezésére használják.

Gumós édeskömény

A közeli rokon gumós vagy olasz édeskömény (F. vulgare var. azoricum), az édeskömény szelektált változata, termesztése egyéves. A kisebb ökölnyi “terméseket” (30-50 dkg) a levélnyél hagymaszerűen megvastagodó alapi része adja, ezek édesek, lédúsak. Hidegtűrő, hosszúnappalos növény, ma már vannak naphosszúságra közömbös változatai is. Termesztésére hazánk egész területe alkalmas. Nyár elején és ősszel kerül a piacra. Nyár végi termesztése sikeresebb, mint a tavaszi. Július elején vetve szeptember végén, október elején már betakarítható. Előterményei lehetnek: zöldborsó, hónapos retek, saláta, zöldhagyma, karalábé. Társnövényei lehetnek: mák, spárga, spárgatök, uborka, zeller, zöldborsó, saláta. Július 20-ig vesd szabadföldbe, 3-5 cm távolságra, egyelés 10-15 cm. Gumó neveléséhez érdemes földdel sekélyen feltölteni. Hazai nemesítésű fajtái jobban alkalmazkodtak a kontinentális éghajlathoz.

A “gumók” anethol tartalma miatt étvágyjavító, élénkítő, bélgörcs- és hurutoldó, vizelet- és szélhajtó, tejszaporító. Kedvező étrendi hatása mellett puffasztó hatása is van. Cukortartalma mellett jelentős a foszfor- és kalciumtartalma. Tartalmaz A-, B1-, B2-, B5-, B6-, C- és PP vitaminokat.Az ókorban sóval, borssal, ecetes olajjal fűszerezték. Észak-Afrikában olyan közkeletű zöldségféle, mint nálunk a káposzta. Főzelék céljára akkor szedjük, amikor a szárgumó legalább tyúktojás nagyságú. Ez a tömör kidudorodás átvágva fehér színű és édes ízű. A gumós édesköményt zöldségként sokféleképp készítve, párolva, olajban sütve, grillezve, levesben fogyasztják. Állítólag az utolsó vacsorán is fogyasztották az apostolok.